Műanyag ablakok többnyire nélkülözhetetlen elemei, a különböző redőnymegoldások. Most tekintsünk el attól, hogy a redőny PVC vagy alumínium, mert a két termék fogadásának egyforma az előkészítési megoldása. Ezeket a kiegészítő elemeket mutatom most be önnek, hogy a kapott árajánlatokat szakszerűen tudja értelmezni, szükség szerint összehasonlítani.

Műanyag ablak és a kézi működtetésű – külső tokos redőny fogadásának előkészítése

Műanyag ablakokat nagyon sok esetben redőnnyel együtt rendelünk meg. Most a külső tokos redőnyök fogadását tekintjük át részletesen, hogy értse, mi-miért szerepel az árajánlatban. Fontos, hogy a külső tokos redőnyökről beszélünk és ott is azokról a típusokról, amit kézzel, tehát gurtnis megoldással működtetünk. Ezek a redőnymegoldások teszik ki a megrendelések döntő többségét. (Motoros és a belső tokos redőnyökre mindez nem teljesen igaz, de erről később fogunk szólni.)

A fenti képen egy kiszerkesztett tokosztott bny-bny ablak rajzát látunk (más méretű és funkcióval rendelkező ablakra is igaz mindez), ahol a toktoldók narancssárga színnel vannak jelölve. Nézzük meg most ugyan ezt az ablakot vázrajzzal is (lenti kép), ahol a méretezés már látszódik és kezdjük el elemezni, hogy a toldónak milyen szerepe van az ablakra helyezve.

Példámban egy 210*150 cm tokosztott bny-bny műanyag ablak szerepel. Mivel a termékre redőny kerül, ezért szükséges a redőny fogadására alkalmassá tenni a szerkezetet. Miért kell a két oldalra tenni toktoldót és miért lehet felül is toldást használni? A válaszom előtt fontos elmondanom még egyszer, hogy mindez tehát kézi, gurtnis kezelés esetén szükséges megoldás, alsó kivezetéses redőnyöknél (árajánlatban az alsókivezetést nem tüntetjük fel, mert ez az alapmegoldása a redőnynek). Ez a redőnymegoldás a legáltalánosabb a piacon, ezért foglalkozom ezzel bővebben. Ettől el lehet térni, de az általam alkalmazott szakmai megoldást mutatok be önnek most.

Két oldali 3-3 cm toktoldó használata műanyag ablakoknál – redőny esetén

Általában az ablakok két oldalára 3-3 cm toktoldót teszünk azért, hogy a redőnygurtnit a külső dobozból be lehessen vezetni a lakás belső részébe a toktoldón keresztül. Majd a gurtnit befűzzük a kezelő automatába és az ablakra rögzítjük. Fontos, hogy a toktoldó kerül ekkor átfúrásra és nem az acélmerevített tokrendszer. Ha a tokot fúrnánk át, abban az esetben a tokban lévő acél is átfúrásra kerülne és ekkor acélsorja keletkezne és az átvezetett gurtni gyorsan rojtosodna.

A fenti ablak esetében van a szerkezet két oldalán 3-3 cm toldó azért, mert a kétszárnyú nagy ablakra osztott redőny kerül. Mindez azt jelenti, hogy a redőny külön-külön kezelhető mind a két ablakszárnyon, de ez most nem fontos. Redőnykezelő automata ezért a bal és a jobb oldalon is fel lesz szerelve a tokra, pontosabban a 3 cm toktoldóra.

Egyszárnyú ablak esetén elég az egyik oldalra tenni a 3 cm toldót, ha egy oldalról kezelhető a redőny?

Kérdés teljesen racionális és ha válaszkét is tekintünk a kérdésre, abban az esetben megoldásként elfogadható. Viszont most nem szakmai választ adok, hanem esztétikai szempontot fogok vizsgálni, miszerint miért nem elegendő az ablak egyik oldalát toktoldóval ellátni csupán. A képen látható egy 120*150 cm bny ablak két megoldással. Egyik képen nem tettem mind a két oldalra toldót, csupán jobb oldalra, míg a másik képen alkalmazom a kétoldali 3-3 cm toktoldást.

Mind a két megoldás szakmailag helyes, de fontos különbség a két alkalmazás között az esztétikai külső megjelenés. Mindez azt jelenti, hogy a redőnyláb felhelyezését követően a toldóval növelt ablaktokból több fog kilátszódni külső oldalon, mint a toldó nélküli oldalon. Így az utcafronti vizuális kép az ablakról, nem lesz esztétikus. Ezért javasoljuk minden esetben a szimmetrikus toktoldó használatot.

Eddig megbeszéltük, hogy az oldalaira szerelt toktoldó a gurtnibevezetés miatt szükséges, mert nem rojtolódik majd a gurtni, esztétikailag a szimmetrikus „toldózás” javasolt a külső megjelenés miatt. Van még egy szempont, bár ez a hozománya a toldózásnak, miszerint a toldóra szereljük a redőnyautomatát és nem a tokra. Így az ablakszárny kinyitását nem fogja zavarni a redőnyautomata. Szélesebbre lehet majd az ablakszárnyat így nyitni és ideje korán nem ütközik a szárny az automatába.

Felső 6 cm toktoldó alkalmazása a műanyag ablakon

Eddig a két oldalra szerelt toldókról esett szó, de nézzük miért fontos a felső toktoldó használata. Itt van választási lehetősége a megrendelőnek, tehát önnek. Miszerint a felső toldónak (alsó kivezetésű redőny esetén) szakmai szerepe nincs. Itt is fontos az esztétikát megemlíteni.

A képen az látható, hogy a bal oldali ablak tetején van 6 cm told, míg a jobb oldali ablakon nincs. Az ablak most is maradt a 120*150 cm bny, így a két megoldás közti esztétikai különbség a látszódó redőnynél jelentkezik. Az ablak becsukott állapotban van és a toldó nélküli ablak esetében a belső oldalon látható, hogy több redőnylamellát látok akkor, amikor a redőny teljesen felhúzott állapotban van (16,5 cm a redőnydoboz a vizsgált méretnél és a redőnyben lehúzható háló található – kombi redőny). Tehát szakmailag nem szükséges a felső toldó használata, de esztétikailag nagyon nagy szerepe van a felső toktoldó alkalmazásának.

ÖSSZEGZÉS | Szakmailag tehát az alsó kivezetésű és gurtnis működtetésű redőnyök esetén kötelező a kétoldali toktoldó alkalmazása, a redőnygurtni bevezetés és az esztétika miatt, míg felül a javasolt 6 cm toktoldó alkalmazással állunk szemben. Ön fogja eldönteni, hogy a kiviteli megoldások közül, mit szeretne választani ablak rendelése esetén.

Minden esetben 3 és 6 cm toldó kerül alkalmazásra a műanyag ablakoknál?

Általános rendelésekről beszéltem eddig, de vannak esetek, amikor ettől el kell térni, mert a lakás, ház adottsága ezt megköveteli. Például, ha a külső oldalon a falkáva szigetelve lesz vastagabb XPS vagy EPS szigetelőanyag befordulással. Ebben az esetben növelni kell a toldók szélességét, hogy a szigetelést követően maradjon ki annyi toktoldó szélesség, hogy a gurtnit a lakásba be lehessen vezetni azon. Általában elmondható, hogy a gurtni bevezetéshez minimálisan 2 cm látszó toktoldónak ki kell maradnia. Ez egy eset, amikor növelni kell a toldókat, de az adottsága az ablaknyílásnak majd eldönti az alkalmazott toldózást.

Felső kivezetésű, külső tokos redőnyök toktoldózása

Röviden erről azért írok, mert vannak ablakbeépítők, akik a felső kivezetésű redőnyt szokták szerelni. Ugyan az a két redőny, csupán egyiknél a redőny alján van a gurtni kivezetés, másiknál feljebb. Ebben az esetben a felső toldó használata általános a gurtnibevezetés miatt, de az oldalsó toldón is be tud érkezni a gurtni bevezető. Picit ez zavaros most, de minden esetben az adott helyszín határoz meg mindent. Nincs két egyforma szerelés, így nincs két egyforma redőnyelőkészítő toktoldózás sem. A fentiekben ezért írtam a legáltalánosabb toktoldózásokról. Az ettől történő eltérés nem, hogy engedélyezett, hanem általános szokás is.

Felső tokos, más néven ráépítő tokos redőny toktoldózása.

Ebben az esetben a redőny nem külső oldalon van felszerelve, hanem a műanyag ablakra kerül ráépítésre. Ezért felül nem kell a 6 cm toldó, mert a redőny nem tud az ablaknyílásba belógni egyetlen esetben sem. Kétoldali toktoldó használata javasolt, bár nem kötelező, mert nincs gurtnibevezetés a tokon keresztül. A gurtni a belső redőnydobozból kerül kivezetésre és az automatát a tokra is lehet szerelni. Ebben az esetben az ablakszárnyhoz a kezelő közel esik és a szárny nyitását korlátozhatja. Ezért javasolt a kétoldali 3-3 cm toktoldó alkalmazása.

Cseke Zsolt – Pallasz – nyílászáró szakértő